
egy kis iromány az új szerzeményről:
Tulajdonképpen a Blog-név egy Műlegyező-horgászok "kis" csapatának a neve. Főleg az Ipoly-folyót látogatjuk,nem csak horgászati céllal hanem környezete szépítését,védését,élőhelyeinek tisztán tartása a célunk.Minden Műlegyező és más módszerrel horgászó, a folyót kedvelő sporttárs írásait ill. hozzászólásait szívesen fogadom.
















A vizsgámra készülés alatt kinéztünk a Zagyvára Csaszi barátommal. Régen jártam már kint, kíváncsi voltam, hogy milyenek a lehetőségek. Balázs barátunk szép fogásokról mesélt, de azóta eltelt 4-5 nap és a víz apadt egy 15-20cm-t .
Ami fogadott: Napsütés, marha erős szél, milliónyi ivadék és szúnyog , a rét pedig víz alatt.
Nagy rablások a térdig érő vízben…. Na rajta, gondoltam.
Pár dobás után egy kölyök balin, aztán hosszú időn keresztül semmi….nagy halakat lehetett látni ,a beeső és megugrasztott sztrímerre ráfordultak, egyszerre többen is ,de a kapás rendre elmaradt. Próbáltam fehér- zöld- fekete- kicsi- nagy sztrímert ,woollyt, húztam lassan, gyorsan, rövideket ,hosszúkat ,sodortattam ,de a hatás nem változott, az érdeklődés kapás nélkül maradt.
Próbáltam nedvest, ill. nagy polit, még úgy is cibáltam, mint a poppert , de elúszott a fejük felett, le sem sz..ták. A víz sajnos pont annyit apadt, hogy a növényzet felett éppen nem lehetett elhúzni a könnyű -súlytalan sztrímert, állandóan csak kapáltam a parajt. Hagytam is a helyet Csaszi érkezéséig, hátha neki nagyobb szerencséje lesz. Miután megérkezett, feljebb sétáltam és ott próbálkoztam….Csaszi nagy nedvessel (butcher) kezdett ,meg is fogta első legyes sügerét, egy tenyeres képében.A fotó sajnos elmaradt,a tenyeres kiugrott a tenyérből :D . Később akasztott egy rendesebb méretű balint, de sajnos fárasztás közben lefordult a légyről. Nem adtuk fel, csak dobáltunk serényen. Azt viszont észrevettük, hogy a folyó túloldalán, az ártéren valami nagy testű halak garázdálkodtak, a fák-bokrok miatt nekünk elérhetetlen helyen. Későre járt, lassan a nap is kezdett lemenni. Számvetés, kocsiba be, autókázás a gáton a következő hídig, aztán túloldalon vissza.
Rögtön lehetett látni, hogy nagy balinok, de furcsa volt, hogy nem fröcsögős rablásokat alkottak. A víztetőre szálló szitakötőket akarnák lehörpinteni, de valami hihetetlen lassú és lusta mozdulatokkal. Sokan voltak, megjelentek hol itt-hol ott…NiNi mondásával delfineztek a víztetőn. Én maradtam a kicsi sztrímernél, Csaszi a nagy nedvesnél. A téma ugyan az: légy bepottyan, nagy toló a légy felé….aztán semmi. Aztán megtört a jég nálam, két bokor közé dobva újra jött a tólóhullám, két rövid pöccintés után valami utolérte a legyet. Kapás után megfordult és láttam, hogy egy jobb darab balinnal van dolgom. 5-6# Ody perecben, gyorsan felcsévéltem a kint lévő zsinórt az orsóra. Húzott egy-egy kicsit róla, de meglepően gyorsan feladta.
Szákolás után gyors fotó, majd vissza, és némi pátyolgatás után elúszott. Mérete 65fn/56cm és hosszához képest meglepően nehéznek, kb 2,5-3kg –ra tippeltük.
Még egy kapást sikerült kicsikarnom, de csak pillanatokig volt meg, aztán pár dobással később a szembe lévő bokorban elakadt és elveszett a nyerő legyem. Volt még nálam belőle, de mivel szürkült , úgy döntöttem itt a vége. Csaszi még harcolt egy 20 percet a tőle 12m-re állandóan mozgolódó óriással, de sajnos a kapás elmaradt nála. Aztán feladtuk és elhúztunk haza, talán legközelebb meglesz neki is.
Ennyi volt röviden.
Üdv : Zsolt (GZS)
Még a nagy hidegek előtt Gyula barátommal megpróbálkoztunk újra a csukákkal . A helyszínre érve meglepetten néztünk körül: víz kristály tiszta és meglepően alacsony…. Gyors zsinórcsere a cimborámnak ,egy gyors pálesz ,légy nézegetés ,technikai átbeszélés, forró tea és még egy HP. Indulhatunk! A víz annyira élettelennek tűnt, hogy nehezen bírtam halat képzelni a zsinór végére…. Úgy éreztem gyorsan, nagy területet bírunk átjárni, ezért jó 3-400 méterrel feljebb sétáltam és ott kezdtem gázolni a folyót. A vízbe lépve éreztem, hogy a cefrét nem kellett volna a kocsiban hagynom. Hideg volt….A peca első része nem volt eredményes, semmi mozgó élőlétnyt nem láttam. A legyet nem cserélgettem, maradtam az utóbbi időben kedvenccé vált polar fibre légynél. A múltkori alkalom óta a növényzet erősen megfogyatkozott, a keresztül cibálgatott és a növénycsomók közé süllyesztett légy technikája már nem tudott működni. Ezért a partszáli tartások pontos megdobálását választottam.. Eltelt egy-két óra, a cimborám feladta a beázó mellese miatt. Aztán egyszer csak megtört a jég J ! Az egyik bokor alá bedobott légy majdnem partot ért, kicsit hosszúra sikerült a dobás. Teljesen a partszélben toccsant szinte az 5cm-es vízben ….két rövid, de határozott rántással beljebb húztam és láttam , ahogyan a lassú sodrás életre kelti a pamacsot. Alig távolodott el a légy a szélvíztől 50-60cm-re, a parti sekély vízben valami megmozdult. Csaszi barátom mesélt ilyen esetről egyszer ,és most én is láttam. A sekély vízben megindult egy tolóhullám …kettőt pöccintettem a légyen és utolérte. A kapást láttam a tiszta vízben, gyakorlatilag nem is éreztem a zsinóron. Belerántottam a madzagba és akadt….nem nagy ,de csuka és legalább nem betliztem. A szitun felbuzdulva tovább csapkodtam a vizet ismét nem történt semmi….a kocsival egy vonalba érve kimásztam egy italra. Egy rövid szakasznak adtam még esélyt, ahol sikerült egy siheder csukát megakasztanom. De alig volt nagyobb, mint a legyem. Ezen a részen volt még két légy követésem és egy ráfordulás, de nem sikerült ennél komolyabb eredményt összehoznom. Itt már feladtam, és elindultunk haza.
Kicsit hideg, de jó nap volt. Hazafelé a kocsiban a tél közelségéről tűnődtem...hosszú lesz peca nélkül.
Gábor "GZS" Zsolt