Keresés ebben a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Zagyva. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Zagyva. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. január 2., hétfő

Pufi kis története...

...avagy így esett a "baleset" (Dani barátunk tollából). Történt egyszer,hogy munka helyet váltottam. Igyekeztem beilleszkedni a csapatba, új barátokat szerezni, akkor még mit sem sejtve. Ott ismerkedtem meg Csaszi barátommal, aki 2007 őszén hozott mutatóba különféle horgokra kötött csalikat,mint megtudtam műlegyeket. Miközben beszélgettünk, nézegettem-forgatgattam, és pár nap múlva "azon kaptam magam", hogy (igaz még középkori eszközökkel: vastag varró cérna,kerítés drótból hajtogatott bobbin:-) ), nekiláttam legyet kötni! Ez odáig fajult,hogy "kénytelen"voltam beszerezni az első legyező felszerelésem! Mint később kiderült, hogy a segítőkész eladó sem értett nálam jobban a dologhoz, mert 2-3 mérettel nagyobb orsó került a botra! 2008 elején,a hó olvadás után kimentem a rétre zsinórt csapkodni, amit igencsak megnézett pár MTZ-s:-) !
itt az úr szólt hozzám...

Egy szép tavaszi napon aztán meghívást kaptam "gájdomtól" Csaszitól egy Zagyva parti okításra, amire nem lehetett nemet mondani! Nedves legyet(black pennel)kötöttem a damil végére, félve beleereszkedtem a hideg vízbe(időközben gázlóm is lett), ami ugyancsak egy új élménnyel gazdagított. Bevallom megijedtem,mert előtte sosem álltam folyó vízben:-O! Tanácsok alapján kiszemeltem egy gusztus, vízben álló valamilyen bokort,és azon voltam,hogy minél inkább az ágak közé-alá juttassam a csalit. Közben feszülten figyeltem a rikító színű zsinórt. Egyik úsztatás alkalmával aztán szokatlanul megrándult az addig élettelen"kábel". Mivel már horgásztam ezelőtt,de csak hagyományosnak mondható módszerekkel, rutinosan "bevágtam"és valami mocorgást éreztem a szerelék végén. Furcsa, de egyben gyomor remegtető érzéssel érintettem meg az első fejes domolykómat, ami gyönyörű színekben pompázott.

első legyezett halam

Mutattam barátomnak, mint valami "véres kardot" ,és bárgyú mosollyal a képemen megörökítettük az első legyezve fogott halam!:-) A domi gyorsan vissza került éltető elemébe,és már mentem is vissza a "helyemre". 20-30 perc "eregetés" után félreérthetetlenül ismét kapásom volt!Belehúztam a bottal is,és éreztem,hogy ez valami! Nagyobb halat akasztottam!Pár perc múlva széles mosollyal arcomon mutatom a zsákmányt, ami legyes mércével nézve igencsak méretesnek mondható(kb 1.5 kilós jászkeszeg)!
2. halam

Ez is visszakerült a vízbe.Több halat aznap nem sikerült fogni,de azt hiszem ezek az élmények megfertőztek egy életre!:-)
Köszönettel tartozom Csaszinak, aki bevezetett a legyezésbe,és mindenkinek aki azóta megismerhettem!

Üdvözlet mindenkinek!

Pufi


2011. szeptember 12., hétfő

Végre...

.... alakul a Zagyva. Már olyan "régi" fílingem volt. Nyakig érő, szinte áthatolhatatlan parti gaz, érintetlen szakaszok. Legalább a parti twiszteres "sporthorgászok " már kevésbé férnek a vízhez. Erre vártam két éve! Majdnem olyan, mint ahogyan megismertem-megszerettem. A nyugodt részeken jött minden : jászok ,domik, balinok. Nedvessel-szárazzal. Szuper volt.
Pár kép ,csak a rend kedvéért:















































Más! Az év elején kitértem rá, hogy nem érzem magamat arra hivatottnak ,hogy a Bogaras Blogot életben tartsam. Nekem ez egyedül nem megy. Mivel továbbra is érdektelenség /vagy inkább, hogy pontosabb legyek: nem túl nagy tolongás/ látszik a dolog iránt , úgy döntöttem, hogy egyenlőre én sem erőltetem ezt a dolgot tovább. Ha nagyon írkálhatnékom lenne , majd csinálok magamnak valamit. Addig olvassátok Pityu barátunk blogját ,ott legalább történik valami ! Jó pecákat Nektek!

Üdv Mindenkinek: Zsolt (gzs)














2011. március 27., vasárnap

Zagyva

Csütörtökön meg látogattukk a Zagyva folyót.Nagyon nagy szélben kb két-három órát lengettem.Egy komolyabb ráfordulásom volt az új készitésü békámra,de akadás sajnos elmaradt.Az ártéren próbálkoztunk,ezen kívül még egy szép csukát zavartam meg napozás közben.Barátom és autó szerelőm el kísért.Érdeklődik a legyezés iránt és ki hajtotta a kíváncsiság.Keveset még probálkozott a dobó technikával,de a csuklója nem sokáig bírta.

2011. február 27., vasárnap

Az első (utolsó?)














Az év első igazi pecája a szokásos módon kezdődött: NiNi jelezte, hogy a hétvégéje szabad és horgászna egyet. A tavak még fagyottak, minden folyó árad, marad a Zagyva. A hétvégét lefixáltuk: február 12-13. , ez pont a csuka tilalom kezdete előtti napokra esett. A időjárás naposnak, de igen hideg- szelesnek ígérkezett, ami igaznak is bizonyult. A vízállás még mindig magas, de viszonylag tiszta, ártéri pecára lehetett készülni. Nini egyik barátja, Misi is velünk tartott. Előre jeleztem, hogy halat nem tudok garantálni sajnos. Az utóbbi pár hónapban a folyót teljesen kifosztották, boldog-boldogtalan vitt haza mindent, ami mozog a vízben. Release a fagyasztóba….ez a magyar valóság.
Próbáltam új –kevésbé frekventált helyeket kinézni, ezeket vettük célba szombaton. Volt egy-két igen szimpatikus rész, megérte tekeregni egy kicsit. A vízparton csak egy horgásszal találkoztunk, halat nem fogott, ez igen biztatóan hangzott. Bíztam a halban, ami be is jött. Nem fogtunk túl sokat egész nap, 4-4db fejenként, azokat is igen melós pecával. Több kapás is volt, de akasztás csak keveset kísért. Viszont egy-egy hal mérete kárpótolta a befektetett energiát. Nini komámat még egy dagadt domi is meglepte, simán ráugrott a csukának szánt légyre. A vasárnap reggel bizakodóan indultunk, de már csak ketten Ninivel. A lelkesedés viszont hamar abbamaradt: nagyon hideg volt, az előző napi tuti hely haltalannak bizonyult. A második tuti is. Talán 15cm-es apadás miatt a halak eltűntek. Vagy ott voltak, de nem ettek. Viszont kora délután a harmadik tuti hely megmentette a napot: újra megtaláltuk őket, és hajlandóak voltak enni is. A napi 4db megint sikerült. Több tanulság volt levonható a hétvége során:
- ilyen hidegben nem szabad otthon hagyni a páleszt. Ezt másnapra korrigáltam, viszont aznap a dobókosarat hagytam otthon. Az is jól jött volna.
-1-2 óra haltalanság után vonulni kell.
- az akkori vízállásnál az intermediate zsinórt kellett erőltetni. Mindkét nap csak ezzel fogtunk halat, az úszó és a süllyedő zsinórral nem volt siker. A Vision Attack intermediate zsinórját használtuk mindketten.
- ahol a twiszteres pergetők otthagyták a helyet, onnan is lehetett csukát fogni léggyel. Vasárnap már nagyobb volt a mozgás a harmadik helyen, többen jöttek-mentek, de a pergetőknél halat nem láttam. Reméljük, működik az evolúció, és ez segíthet a csukáknak túlélni.
- csak RH színű léggyel tudtunk halat fogni.
- Bánáti Józsi CTS affinity 8#-as Mx-e hibátlan. Imádom!!! ( és ez itt a reklám helye ! )
- van domi is a vízben, legalábbis egy biztosan.
- a halak mérete meglepően „jó” volt: a hétvége alatt általam fogott 8db –ból 1db kolbász csuka volt csak, 5 méret körüli-feletti, és 1- 1db kövér 56 és 61 cm-es. Természetesen C&R mind.
Összességében jó hétvége volt, meglepően „sok” hallal. Én még ennyire sem számítottam. Bizakodjunk, talán marad a jövőnek pár darab…
Ui:
Ahogyan elnézem, Pityu barátunk távozása után a Bogaras blog teljesen magára maradt…. Csak én egymagam nem fogom tudni életben tartani, és nincs is igényem egy saját blogra. Ha senki sem segít a későbbiekben, akkor én is hagyom az egészet. Erre vonatkozott a címben az „utolsó” szó.

Üdv : gzs





2010. július 10., szombat

Ártéri peca.








A vizsgámra készülés alatt kinéztünk a Zagyvára Csaszi barátommal. Régen jártam már kint, kíváncsi voltam, hogy milyenek a lehetőségek. Balázs barátunk szép fogásokról mesélt, de azóta eltelt 4-5 nap és a víz apadt egy 15-20cm-t .

Ami fogadott: Napsütés, marha erős szél, milliónyi ivadék és szúnyog , a rét pedig víz alatt.

Nagy rablások a térdig érő vízben…. Na rajta, gondoltam.

Pár dobás után egy kölyök balin, aztán hosszú időn keresztül semmi….nagy halakat lehetett látni ,a beeső és megugrasztott sztrímerre ráfordultak, egyszerre többen is ,de a kapás rendre elmaradt. Próbáltam fehér- zöld- fekete- kicsi- nagy sztrímert ,woollyt, húztam lassan, gyorsan, rövideket ,hosszúkat ,sodortattam ,de a hatás nem változott, az érdeklődés kapás nélkül maradt.

Próbáltam nedvest, ill. nagy polit, még úgy is cibáltam, mint a poppert , de elúszott a fejük felett, le sem sz..ták. A víz sajnos pont annyit apadt, hogy a növényzet felett éppen nem lehetett elhúzni a könnyű -súlytalan sztrímert, állandóan csak kapáltam a parajt. Hagytam is a helyet Csaszi érkezéséig, hátha neki nagyobb szerencséje lesz. Miután megérkezett, feljebb sétáltam és ott próbálkoztam….Csaszi nagy nedvessel (butcher) kezdett ,meg is fogta első legyes sügerét, egy tenyeres képében.A fotó sajnos elmaradt,a tenyeres kiugrott a tenyérből :D . Később akasztott egy rendesebb méretű balint, de sajnos fárasztás közben lefordult a légyről. Nem adtuk fel, csak dobáltunk serényen. Azt viszont észrevettük, hogy a folyó túloldalán, az ártéren valami nagy testű halak garázdálkodtak, a fák-bokrok miatt nekünk elérhetetlen helyen. Későre járt, lassan a nap is kezdett lemenni. Számvetés, kocsiba be, autókázás a gáton a következő hídig, aztán túloldalon vissza.

Rögtön lehetett látni, hogy nagy balinok, de furcsa volt, hogy nem fröcsögős rablásokat alkottak. A víztetőre szálló szitakötőket akarnák lehörpinteni, de valami hihetetlen lassú és lusta mozdulatokkal. Sokan voltak, megjelentek hol itt-hol ott…NiNi mondásával delfineztek a víztetőn. Én maradtam a kicsi sztrímernél, Csaszi a nagy nedvesnél. A téma ugyan az: légy bepottyan, nagy toló a légy felé….aztán semmi. Aztán megtört a jég nálam, két bokor közé dobva újra jött a tólóhullám, két rövid pöccintés után valami utolérte a legyet. Kapás után megfordult és láttam, hogy egy jobb darab balinnal van dolgom. 5-6# Ody perecben, gyorsan felcsévéltem a kint lévő zsinórt az orsóra. Húzott egy-egy kicsit róla, de meglepően gyorsan feladta.

Szákolás után gyors fotó, majd vissza, és némi pátyolgatás után elúszott. Mérete 65fn/56cm és hosszához képest meglepően nehéznek, kb 2,5-3kg –ra tippeltük.

Még egy kapást sikerült kicsikarnom, de csak pillanatokig volt meg, aztán pár dobással később a szembe lévő bokorban elakadt és elveszett a nyerő legyem. Volt még nálam belőle, de mivel szürkült , úgy döntöttem itt a vége. Csaszi még harcolt egy 20 percet a tőle 12m-re állandóan mozgolódó óriással, de sajnos a kapás elmaradt nála. Aztán feladtuk és elhúztunk haza, talán legközelebb meglesz neki is.

Ennyi volt röviden.

Üdv : Zsolt (GZS)

2009. december 29., kedd

Itt a hideg...








Még a nagy hidegek előtt Gyula barátommal megpróbálkoztunk újra a csukákkal . A helyszínre érve meglepetten néztünk körül: víz kristály tiszta és meglepően alacsony…. Gyors zsinórcsere a cimborámnak ,egy gyors pálesz ,légy nézegetés ,technikai átbeszélés, forró tea és még egy HP. Indulhatunk! A víz annyira élettelennek tűnt, hogy nehezen bírtam halat képzelni a zsinór végére…. Úgy éreztem gyorsan, nagy területet bírunk átjárni, ezért jó 3-400 méterrel feljebb sétáltam és ott kezdtem gázolni a folyót. A vízbe lépve éreztem, hogy a cefrét nem kellett volna a kocsiban hagynom. Hideg volt….A peca első része nem volt eredményes, semmi mozgó élőlétnyt nem láttam. A legyet nem cserélgettem, maradtam az utóbbi időben kedvenccé vált polar fibre légynél. A múltkori alkalom óta a növényzet erősen megfogyatkozott, a keresztül cibálgatott és a növénycsomók közé süllyesztett légy technikája már nem tudott működni. Ezért a partszáli tartások pontos megdobálását választottam.. Eltelt egy-két óra, a cimborám feladta a beázó mellese miatt. Aztán egyszer csak megtört a jég J ! Az egyik bokor alá bedobott légy majdnem partot ért, kicsit hosszúra sikerült a dobás. Teljesen a partszélben toccsant szinte az 5cm-es vízben ….két rövid, de határozott rántással beljebb húztam és láttam , ahogyan a lassú sodrás életre kelti a pamacsot. Alig távolodott el a légy a szélvíztől 50-60cm-re, a parti sekély vízben valami megmozdult. Csaszi barátom mesélt ilyen esetről egyszer ,és most én is láttam. A sekély vízben megindult egy tolóhullám …kettőt pöccintettem a légyen és utolérte. A kapást láttam a tiszta vízben, gyakorlatilag nem is éreztem a zsinóron. Belerántottam a madzagba és akadt….nem nagy ,de csuka és legalább nem betliztem. A szitun felbuzdulva tovább csapkodtam a vizet ismét nem történt semmi….a kocsival egy vonalba érve kimásztam egy italra. Egy rövid szakasznak adtam még esélyt, ahol sikerült egy siheder csukát megakasztanom. De alig volt nagyobb, mint a legyem. Ezen a részen volt még két légy követésem és egy ráfordulás, de nem sikerült ennél komolyabb eredményt összehoznom. Itt már feladtam, és elindultunk haza.

Kicsit hideg, de jó nap volt. Hazafelé a kocsiban a tél közelségéről tűnődtem...hosszú lesz peca nélkül.


Gábor "GZS" Zsolt

2009. augusztus 26., szerda

Zagyva

A pálya.Nem egyszerű.;-)
Száraz légyre.
A "nap" hala.
Polival
Bő 40cm-es
Menj gyorsan..
Green Hopper-re
Kis vörös.
"Átlag mélység"


Négy napos ünnep során NiNi rám csörgött, hogy elnézne felénk, ha ráérek.Szombati napot beszéltük meg, amibe egy rövid pecát is beleterveztünk.Korán reggel Nini óramű pontossággal érkezett , reggeli után autóba pattantunk és robogtunk a víz felé.Mivel viszonylag „alacsony” nyári vízállás van a felénk lévő kis folyókon ill. a megszokott részeken felnőtt növényi vegetáció miatt szinte lehetetlen élvezetes pecát produkálni , elindultunk a gáton horgászok által nem látogatott, szűz helyeket keresni .Pár km. autókázás után találtunk viszonylag mély,de még gázolható szakaszt. NiNi-t kiraktam ,és tovább indultam. Rövid idő múlva én is kinéztem egy részt és belemerészkedtem a vízbe. Na az nem volt túl kicsi! Magasabb vízállásnál tuti fürdés lett volna, így csak határeset volt…. A pár órás peca végül is jóra sikerült, attól függetlenül, hogy nem lehetett látni túl sok halat ill. a vízmélységgel is küzdeni kellett néhol. A halak vegyesen jöttek: domi és jász kisebb –nagyobb méretben ill. érdekességképp vörösszárnyúakat is sikerült fognunk. Én apró 18# szárazzal fogtam egyet, Komám egy bokor alól többet is kipecált hasonló méretű nimfával. A halak kapókedve igen változatos volt, némelyik szinte felrobbantotta a vizet a kajautánzatért, míg a másik csak óvatosan szippantotta le a felszínen úszó szárazlegyet. Tuti legyet nem találtam a mai napon , ezért sokat cserélgettem-próbálgattam . A vörcsi egy egyszerű 18# cdc-re éhezett meg. Amivel fogtam még :14# -es grizzly galléros szárazlégy ,8#-as poli , 10#-es zöld testű Hopper ,barna Caddis variáns 12# -es méretben ill . a nagy kedvencem a 10# őzszőrpoli is adott halat. Miután olyan részhez értem, ahol majdnem nyakig merültem és NiNi is túlélt egy –két fürdést, feladtuk.Más helyeket is megnéztünk, de az idő rövidsége miatt/ NiNi-nek vissza kellett érnie Pestre/ már csak az autóból. Nap érdekessége és pozitívuma volt, hogy többször-több helyen (peca közben és a gáton is) találkoztunk a halőr Kollégákkal. Remélem ezentúl gyakrabban fogunk összefutni!Nagyon készségesen még újabb „tuti” helyet is ajánlottak nekem, de az már egy következő peca lesz.
Gábor "GZS" Zsolt


U.I:
Végre már más is megemberelte magát és írt a blogra!Akinek van hasonló fotós élménybeszámolója az küldje el nekem emailben és feldobom ide!Ez nem az én blogom,hanem a KLUBÉ!Jöhetnek a ti élményeitek is ;-)

Üdv:
Pityu