Malacka es a tobbiek ;-)

Nemreg levelet kaptam Prokay Pisti baratomtol.Ebben reszletesen leirta  a hatalmas boszniai pisztrangjanak a fogasi korulmenyeit,tortenetet.Ezt az o hozzajarulasaval most kozze teszem itt is,mert nagyon elvezetesen leirta a sztorit ;-)

Ime:

Drága Barátom,

Ma munkaszüneti nap, pecázni sem mentem, legalább van időm válaszolni :)

Bizony, az október eleji UNA túra jól sikerült, sok volt a hal, sokat fogtunk, de az állomány nagyon érezhetően fogy. Aminek az az oka, hogy a helyi horgász egyesület tagjai napi 2 halat elvihetnek. Ők ugye 5 eurós napijegyet kell hogy váltsanak, én 20 eurósat, ők vihetnek el, én nem. Én nem is akarok, csak a napijegy ár arányok miatt mondom. Pucolják kifele a folyót rendesen :( Ugyanis nem csak a 2-t viszik el,hanem sokan annyit amennyit el tudnak lopni :( Ráadásul éjjel is folyik a rablás, fogtam tirolifás-pontyozóhorgos pisztrángot, találtam fehér twistereket, képzelheted, mi folyik éjszaka. Inkább a nimfa volt a nyerő, de elég sokat pecáltam erős 9-es bottal a nagyokra. Az utolsó reggel leértem időben, elő sem vettem az 5-öst, gyorsan leszaladtam a kempingnél évő poolhoz a 9-el. Inter zsinór, 0,25 tippet (Tubertini Dragon-11,5 kg). Kb 5. dobás let elég hosszú, elkezdtem húzni, amikor megmozdult alatta a fél szikla és feljött egy hatalmas barna test. Látszott, hogy ez rá fog várni, nem nézegetni akarja. Úgy is volt, hatalmasat odakent neki, én meg olyat benyestem, hogy nyekkent szegény RX8-as. A sebes pinyó meghökkent, húztam rajta vagy 2 métert, aztán rádöbbent, hogy mi a szitu. Az 5-7 méter lazát egy másodperc alatt kikapta a kezemből egy brutális vágtával és itt jött a hiba. Az utolsó laza menet rátekeredett az orókarra :( Hiába szedtem le, nyúltam a hal felé, léptem le a szikláról egyszerre, azt a tempót és erőt nem tudtam kompenzálni, szakította a tippetet. Pityukám, méteres sebes volt, ha nem nagyobb. Teljesen összeomlottam. A szállásadóm mondta, h fogtak 2 hete 93 cm sebest (fel is tettem a fórumra a youtube linkjét) és a fárasztás alatt 3 másik, még nagyobb pinyó követte a megakasztottat. Viszont, ami szomorú, a youtube-on úgy látszik, a halat vissza akarják engedni, de nem így történt. Az a hal meghalt. Nem tudom, hogy azért-e mert túlfáradt (valszínű ezért) vagy mert nem is akarták visszaengedni, de sajnos meghalt. Visszatérve az enyémhez: Soesem láttam még ekkora sebest, szóval eldöntöttem, hogy ha lehet, még visszatérek.

Ez most hétvégén következett be. Pénteken Zágrábban dolgoztam, így szombaton az Unán horgásztam :) Sajnos csak 1 napot, mert szombat estére olyan erős hidegfront érkezését jósolták, hogy komoly hóeséstől kellett tartani, az meg ott a hegyekben, nyári gumival nem játék. Így hazamentem szombat este, vasárnap meg otthon dekkoltam :((

Naszóval, szombat reggel beöltözés, már akkor szakadt az eső, ami estig meg sem állt. Komoly, erős seső, de szerencsére kb +15 fok, azaz nem volt hideg, nem fázott a vizes kezem. Pityukám, a Simms naciról (ismét köszi a segítséget) és Patagonia dzsekiről csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. Kényelmesek, abszolut szárazak, ellenállóak, szóval egy csoda. Teljesen más így szárazon pecálni. Már csak egy jó bakancs kell, mert a Chota lassan megadja magát :))) Mi a tipped? Nekem a Simms Headwater naon tetszik, de nem tudom, ér-e annyit.

Egész délelőtt az összefolyást és a nagy sebeses poolt faggattam, sajnos sikertelenül. Egy egy villanás, egy komoly lekövetgés a torkolatban, ennyi volt az egész. Ja, meg a torkolatban leúsztatás során volt egy ütésem, de aztán semmi. Viszont mikor kihúztam a csalit, akkor a horgon egy fene nagy pikkely fityegett. Pityum, tippelni nem merem a pinyó méretét, mert pinyópikkely volt, de igencsak komoly. Valszínű nézegette a streamert aztán beletestelt.....

Ezek után megunván az eseménytelenséget felmentem a telephez. Gyorsan kikaptam 2-3 olyan jó kilósat de ezzel meg is untam alógatós pecát. Elkezdtem hosszúakat dobálni keresztbe  asekélybe a 9-essel, mert igaz, hogy ott sekély a víz, viszont a kövek mögött kis gödrök vannak, ahová bármi beállhat. Pár dobás után volt is egy jó burványom, majd megint pár dobás után bevágtam egy jó kapásnak és úgymaradt a bot :) Mivel most már 30-as stroft volt a tippet is, elég keményen bántam vele, ki is jött egy szép malacka, kb 2-3 kg-os szivárványos, szépen szájba, igaz, valszínű telepi szökevény. Pár fotó, visszaengedtem. Dobáltam még egy fél órát, majd mentem kidófele és egy kő mögött megláttam még egy jó halat. Elétettem a csalit és - nem fogod elhinni - megint megfogtam malackát :) Fél óra után !!!!!!!!!!! Fáradt volt, pár másodperc alatt kivettem, ki a horgot aztán mentem tovább.

Mivel már nem sok volt a délutánból, vissza akartam menni a kemping rész nagy mély pooljához, de gondoltam, ha már itt vagyok, akkor megnézem a híd alatti mély, fagerendás-fatuskós gödröt. Be is álltam, de csak kínlódva tudtam dobni, mert nem volt mögöttem hely. Kb 5. dobás elég hosszú lett, a megsüllyesztett húzott csaliba bele is ütött valaki, de nem akadt. Kőre gyanakodtam először, aztán rájöttem, ebben a mélységben az nem lehet. Megint 4-5 rövid dobás után egy kellően hosszú, süllyesztem, húzom, hatalmas rávágás. Betörlök, nyekken az Rx8 :) Húzom, mint az igásló, feljön egy hatalmas fekete test, majd mint a rakéta, felfele indul a tuskók közé. Kikapja a lazát a kezemből (ügyelek az orsó karjára, a bot végére, nehogy csavarodás legen), viszi az orsót, amire kénytelen vagyok ráfogni, nehogy elérje a tuskót.  Össze is verte az ujjam az orsókar :) Megfordítom, orsózom fel a zsinórt viharsebesen, mert rohan lefele. Elrobog előttem, majd felvonyít az orsó. Szorítok a féken egy komolyat, végre fárasztásra beállítva. Lerobog a csorgóig, backing előbukkan, onnan erőltetem vissza, mert tudom, hogy ha rámegy a csorgóra, akkor mehetek utána vagy nem látom többet (ugyan ott, ahonnan elkezdtél 4 éve filmezni :))) ) Megfordul, lassan jön fel, orsózom a zsinórt, elém ér, forog a mélyben, elindul felfele pár métert, majd lefele vagy tízet, de már foghatóak a rohamok. Viszont a mélyből nem tudom felhúzni. Még egy komoly vágta lefele, de a precíz orsó fékje is remek, szépen fárasztok orsóról. Aztám már csak előttem forgolódik, majd feljön. Hatalmas szivárványos, tűzpiros csikkal, kopoltyúfedője piros, mint a stoptábla. Még egy kicsi húzom-vonom, aztán elémjön. Rajtam a nagyobb szák van, de az is kevés. Fej felől nem merem meríteni, mert ahhoz lazítani kell a zsinórt, a szakáll mélküli horog meg kifordulhat akkor, szóval merítem farok felől. 3-szor merítem meg, 3-szor úszik ki a szákból, mert nem fér bele. Negyedszerre csak megmerítem, majd a fejét kitoltam két kő közé a part mellé. Botot eldob, halat megfog, öröm és boldogság :) Horogszabadítás a csontos szájból, fényképezés, majd visszaeresztés, szépen elúszott. Kb 90-95 cm, csak tippelni merem, de éehet nem jól, mert ebben nincs rutinom, de kb 6kg-ot mondanék rá. Aztán lehet, túlbecsülöm, de még az is lehet, hogy alul.

Volt még kb 20 percem, de már nem pecáltam. Le kellett volna menni a nagy sebesemhez, de már nem akartam kapkodni, remélem megvár az engem jövőre. Csak ültem és élveztem, ahogy kopog az eső a süsümön és néztem a mély kavargó vizet. Majd összepakoltam és elindultam hazafele. Zágrább magasságában ért ide a hidegfront. 10 percen belül a kocsi hőmérője 15C ról 5C-ra esett majd megállapodott 3C-on. Másnap láttam a hírekben,hogy vasárnap közlekedési káosz alakult ki a Horvát-Bosnyák utakon, mert leesett kb 20cm hó, ágak, fák zuhantak az útra, elakdat kamionok, összetört autók mindenfele. Jó, hogy egy nap után hazajöttem :)))

Hááát, ennyi a Bosnyák kaland. Nini legyei nélkül nem hiszem, h sikeres lettem volna, szóval nem győzöm neki megköszönni. 

Pityu

Unac túra 2.0

Időjárás.
Pinyó,bot,szikla,víz.
Feri első hala.

Patak.
Vízesés.
Akcióban.
Átlag méret.
Én.
Feri.
Feri arat.
Halam.
Laci.
Laci cucca.
Megvan!
Pinyó.
Predator fly rod,Kínából.
A túra legnagyobbja.
Napfényben.
Az utolsó nap "fílingje".

Az idei eseménydús év (államvizsga-poronty születése) lezárásaként szerettem volna eljutni valami külföldi vízre pecázni egy pár napot. Kedves barátaim, Laci és Feri idejében jelezték, hogy csatlakoznának a projekthez, de mivel még nálam is kezdőbb legyesek (A Feri még szűz volt J ) ezért, a kirándulás helyszínéül az Unac-ot választottuk. Nem túl nehéz, de élmény dús peca, remélhetőleg sok hallal. Az első tervezett időpont az augusztus lett volna, de ez egyéb elfoglaltságok miatt csak állandóan tolódott. Kicsit talán úgy is tűnt, hogy össze sem fog jönni. De végül kitűzésre került az október 18-i dátum. Az előkészületekre túl sok időt nem pazaroltam, Ferinek kötöttem egy doboz legyet, magamnak kipótoltam a két évvel ezelőtti túrából megmaradt állományt. A legyek a szokásosak: 4-6# oliv –fekete-fehér wooly-k , nagy zonkerek és szintetikus sztrímerek, ehhez igazodva a 7-8# botokkal készültünk. Vittem apró szárazlegyeket és nimfákat is az 5# botomhoz. A vízállást vadul figyeltem, ami apadót mutatott, ill. korábbi szállásadónkkal, Velco-val is dumáltunk a kinti helyzetről. Az időjárás előrejelzés tűnt csak pesszimistának, marha szar időt ígértek pont arra a három napra, amit kint terveztünk tölteni. 17.-e vasárnap este 10-kor jött értem Feri, innen indultunk Ráckevére Laciért. Kellemes idő volt még ekkor, de Bandi barátom már előtte hívott, hogy Nagykanizsán ömlik az eső. A kula időjárás kezdett beigazolódni. Az M7-en már ömlött ez eső, Horvátországban végig, ennek megfelelően iszonyú lassan haladtunk. Vagy legalább is annak tűnt. A bosnyák határ előtt 50km-el még egy balesetbe is belefutottunk, ahol teljes útzár mellett vártunk egy órát egy árokba fordult kamion miatt. A gps-n a kerülőút nagyon hosszúnak tűnt, így kivártuk a műszaki mentés befejeztét. Közben az eső csak ömlött, fél hétkor még olyan sötét volt, mintha ellopták volna a napot. A csúszás miatt kb negyed kilenckor értünk Martin Brodba. Körülményes napijegyváltás (erről később), Velcó keresgélése, pálesz , reggeli, pálesz, és irány a víz . Esni már nem esett , inkább csak szitáló eső volt egész nap nagyon hideg széllel.

Az első halak gyorsan jöttek a telep alatt, a srácok is beöltöztek és pecáztunk kb. du. 4-ig. Fogott mindenki szépen, nem volt rossz nap.

Estére mindenki elfáradt, este vacsora, sörök, vízesés megnézése, marha nagy alvás a hideg, kb. 10 fokos szobában. Reggel ébresztő 7-kor, reggeli sehol, majd közölte a kislány úgy 8 körül, hogy 10-re van reggeli készen, mi pedig közöltük, hogy It’s too late ….újra peca egész nap. Ezen a napon már nem esett, de jó hideg volt, napnak nyomát sem láttuk. Este 5-ig pecáztunk, közben bejártuk a pályát, szétnéztünk (erről is később), halakat is fogtunk. Este vacsi ,sok sör, majd a két napig egyfolytában hallgatott helyi folklór zenét megunva, Feri hirtelen indulattól behozta a kocsiból cd tokját. Volt nagy ámulás a helyi rosszarcúaknál, amikor megszólalt Ganxsta Zolee : Jégre teszlek albuma. Mi jót röhögtünk, a helyiek meg várták, hogy ebből mi lesz. Este alvás, a különbség annyi az előző estéhez képest, hogy szereztünk egy 1963-as fadobozos elektromos hősugárzót ( Ikea retro ) így akár 18 fok is volt a szobában. Reggelit ledumáltuk, hogy akkor hétre kérnénk, ami percre pontosan el is készült. Utána peca, hihetetlen gyönyörű, szikrázó napsütésben. A víz is apadt és nagyon jól fogtunk, ez a fél nap volt a legjobb mind közül szerintem. Fél 1-ig pecáztunk, utána átvedlés, cuccolás, szállás fizetése és indulás haza. Megnéztük még a Kulen Vakuf hídját és a mögötte lévő kisboltban vettünk némi szuvenírt a családnak. Utána haza megállás nélkül…este fél 10-kor értünk lakásra.

A tanúlságok:

-Napijegy 41eur, három napos 77eur. Erre készülve vittünk némi apró pénzt, de a halőr nem akarta elfogadni. Csak a papírt, tehát 5 euro a legkisebb címlet. A napijegyen 150 KM ár van feltüntetve, ami a helyi váltás szerint 75euro, de ő ragaszkodik a 77-hez. De vissza nem ad, adjál neki 80-at. A helyzetet nehezíti, hogy senki, semmi nyelvet nem beszél. Mindegy,de a pálinkánkat megitta azért.

Hazafelé Bihácson az OMV kúton is közölték hogy „No Metál” , állítólag október 1- óta nem fogadhatják el a fém eurót. Viszont Kulen Vakuf-ban a kisboltban simán fizettünk vele, sőt 1:3 arányban számolták át márkába. A határon hazafelé kézzel –lábbal kellett elmagyarázni, hogy hol voltunk és mit csináltunk, mert természetesen a csávó nem beszél angolul….vagy nem akar.

A víz pont annyira volt magas, hogy a telep kifolyó alatti részen lehetett gázolni, máshol szinte alig. A lebombázott híd felett lehetett még vízbe gázolni, de a pálya ott haltalan volt. A kemping alatt nem is próbáltunk beleállni a vízbe, halat sem láttunk. Terepfelmérés közben egy –egy csorgó felett elcsíptem egy-egy halat zonkerrel, de több nem volt, és a parti pecát sem szeretem, ezért nem is erőltettem. A halak nagyrésze a telep alatt csoportosult. Három napon keresztül viszont kicsit unalmas az ugyanazon 50 méteren belüli peca. A jegy természetesen nem jó továbbra sem a Kulen Vakuf-i revírre, ahol azért lehetett volna egy „más”pecát összehozni.

Keveseltem a nagyobb méretű halakat, a két évvel ezelőtti állapothoz képest. Akkor sokkal több volt. Az átlag most 25-30cm, ebből lehet fogni naponta sokat, a nagyobbak (40-50 cm) időszakosan jelentek a telep alatt, és furcsamód szinte mindig ugyanott. Ha éppen jó helyen pecáztál, akkor fogtál, ha máshol, akkor nem. Talán három -négy alkalom volt naponta, amikor lehetett belőlük mazsolázni. A második napra rájöttük, hogy hol kell a legyet húzni, és így megnőtt a fogott „nagy” halak száma és mérete is. 55cm volt a túra legnagyobb hala, a nagyobbak zöme a 40-45cm méret között volt. Ezeknél sokkal nagyobb méretű halat sehol sem láttam a pályán. Egyébként ha valaki szeretne elhozni halat, az napi egy darab 45cm feletti szivárványost rakhat el. A fogott halak viszont meglepő erővel küzdöttek! Kellett az erős cucc, hogy ne fárasszuk dögre a halakat az erős sodrásban. Ez a része talán kárpótolt a többiért. Volt lent négy cseh srác is, nimfáztak két napon keresztül, de gyakorlatilag eredménytelenül. Alig fogtak, azokat is a kisebbekből. Gondolom átgondolják, hogy jöjjenek-e máskor ide. A sztrímerezés sokkal eredményesebb volt, mint daraszámban, mint a fogott halak méretében.

A horgászturizmus jelentőségét szerintem alábecsülik a helyiek, bár nem tudom miért. Sem a halőr, sem a szállás hozzáállásán nem éreztem igazán azt, hogy próbálnának meggyőzni arról, hogy nekem ide kell hoznom a pénzemet máskor is. Félreértés ne essék, nem várom el, hogy a seggem kinyalják, vidéki gyerek vagyok. Viszont az nem kerül pénzbe, ha megpróbálnak odafigyelni a fizetővendégre. A szállás egyébként reggelivel 15 euro. A két éjszaka reggelivel, két vacsorával és némi sörrel 55 euro volt fejenként.

Ittunk a vízből a (telep kifolyó felett): isteni finom.

Ezektől eltekintve jó volt, tényleg. A srácok szépeket fogtak, és ez volt a túra célja. Laci első saját készítésű legyei is jól működtek, le lettek tesztelve. Jó volt a társaság, jó levegő és gyönyörű szép a hely. Remélem, megyünk még együtt, de legközelebb már szerintem máshová….

Üdv : GZs

3 nap a Ribniken.

Egy Garami-i horgászat alkalmával született meg a gondolat, hogy Szeptember közepe táján menjünk el horgászni Boszniába a Ribnikre.
Mikor Gombossy Miki és Mészáros Laci barátaim fejében megszületett a gondolat, nem nagyon hittem hogy nekem is összejön az utazás. Nagyon sok volt a ha, de az utazás idejére minden készen állt. Mivel Miki már járt ott , vállalta beszerzi a hasznos infókat a vízről, szállásról, horgászatról, milyen legyek használatosak ebben az időszakban. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Bogaras Pityunak aki hiteles információival segítette a sikeres utazás és a még sikeresebb peca létrejöttét , valamint azoknak a legyes kollégáknak a segítségét, akik a szállásfoglalást intézték és megosztották velünk. Jó érzéssel tölt el, hogy én is ehhez a lelkes kis legyes csapathoz tartozom . Lassan eljött az utazás ideje és az utolsó egyeztetés alkalmával derült ki , hogy Miki egy fontos dolog miatt nem tud velünk tartani . Ez a tény egy kicsit beárnyékolta az utazásunkat , mert vele együtt lett volna kerek a csapat , így aztán ketten vágtunk neki az útnak. Az indulást Vasárnap éjfélre tűztük ki . Előtte még egy kemény tizenkét órás műszakot lehúztam , majd gyors pakolás , kávé . Éjfél előtt már Laci barátom kapuját döngettem. Az ő cucca is bepakolva , GPS beállítva , irány Bosznia. Az időjárás nem volt túl kegyes hozzánk , mert még a határt sem értük el, leszakadt az ég. Olyan eső kerekedett , hogy majd lemosott az útról. Sokáig beszélgettünk arról vajon milyen idő lesz majd ha odaérünk .A hajnal első fényei valahol Horvát-o egy benzinkútjánál értek utól , ahol egy kis pihenőt tartottunk. Innen már nem messze van a határ, irány az átkelő. Kora reggel értünk Bihác-ra . A GPS idáig jól működött , itt feladta . Mikor a tizedik kört megtettük a város központjában és nem tudtuk merre , hogyan tovább , előkerült a jó öreg térkép és egy helybeli útmutatása alapján , valamint egy csomó idő elvesztése után kiverekedtük magunkat a városból . Innen már sínen voltunk . Az idő is megemberelte magát . Kezdtek feloszlani a felhők, szép lassan a nap is kisütött. Ahogy beértünk a hegyek közé először a táj szépsége fogott meg . Az utolsó kilométereken pedig a hely szelleme ragadott meg . Itt minden a pecáról szól . MEGÉRKEZTÜNK . A megbeszélt helyen és időben találkoztunk a házigazdával , majd rövid bemutatkozás után üdvözöltük egymást , majd elvitt minket a szálláshelyre. Mivel mi nem értjük az ő nyelvét , ő pedig a miénket , maradt a mutogatás , de azért mindent értettünk amit kellett. Megkaptuk a kulcsokat , kipakolás és már mentünk is megvenni a pecajegyet. Innentől kezdve csak a pecáé volt a főszerep. Délben már gázoltunk a kristálytiszta vízben. Úgy döntöttünk , hogy először a híd alatti részt vallatjuk meg. Először egy kicsit döcögve ment a dolog mert egy órán keresztül semmi. Nem találtuk a megfelelő legyet. Majd a semmiből olyan zápor kerekedett, hogy még a vízből sem tudtunk kijönni. Bekucorodtunk egy hatalmas fa törzse alá ,de így is bőrig áztunk . Ahogy az eső csendesedett majd elállt, a halak is megmozdultak. Olyan szedésbe kezdtek , hogy nem győztük kapkodni a fejünket. Uzsgyi ki a fa alól , a légy maradt ami az előbb még érdektelen volt a halak számára. Indítom az első dobást. A 18- cdc két vízi giz-gaz közötti csatornában landolt majd komótosan sodródik tova. Egyszer csak hatalmas burvány és a pici légy eltűnt egy jókora pisztráng szájában. Egy pillanat múlva már éreztem a boton a hal elemi erejét. A négyes bot karikába, bírja a gyűrődést . Sajnos a csata nem sokáig tartott. A hal győzött. A zsinór ernyedten lóg a bot megenyhült , én álltam mint akit fejbe vertek. Az első kapás, az első hal és mindjárt így helyben hagy, ilyen nincs gondoltam magamban. Az egész talán fél percig tartott. Közben a halak továbbra is intenzíven szedegettek. Közben fél szemmel Laci barátomat figyeltem akinek szintén ígéretesen hajladozik a botja. Kis idő múlva a hálóban piheg az első pisztráng , úgy harmincöt centi lehet. A szakáll nélküli horog könnyen kiakad és már mehet is vissza. Így telt a nap hátralévő ideje. Estig fogtunk még néhány halat , hol én hol pedig a barátom, de a folyó nem volt túl bőkezű hozzánk. Mivel semmi meleg ruha nem volt nálunk úgy döntöttünk , mára befejezzük a pecát irány a szállás. Másnap reggel a pisztrángtelep kifolyó csatornája alatt kezdtük el pecát. Én egy 18-as rézfejű nimfával kezdtem, amivel néhány sebest sikerült fogni. A pérek valahol máshol tanyáztak, egy darabot nem fogtunk, de még nem is láttunk . Így telt el a nap nagy része. A folyó ezen szakaszán nagyon sok legyest láttunk. Voltak Olasz, Francia, Osztrák legyes sporik , elég nemzetközi volt a pálya. Mi egy kicsit lejjebb húzodtunk ahol nyugisabb volt, nem zargatták annyira a vizet. Meg is volt az eredménye. Laci barátom itt fogta a nap egyetlen pér halát. Nem volt túl nagy, úgy 30-as lehetett. A nap lassan a vége felé járt, kezdett már sötétedni. Most kezdett megvilágosodni előttünk az a tény, hogy a reggeli kávén kívül nem ettünk- ittunk semmit. Irány az étterem. Úgy ahogy voltunk, mellesben, vizes bakancsban ültünk asztalhoz. Néhány helybéli társaságában fogyasztottuk el a vacsoránkat. Nagyon barátságosak voltak velünk és a rendelt vacsi is korrekt volt. Közben megbeszéltük , hogy másnap a folyónak melyik szakaszára megyünk horgászni. Úgy döntöttünk, most az alsó szakaszt vallatjuk meg. Eljött a reggel , gyors kávé , egy szendvics, az előző napból okulva. Kora reggel már gázoltunk is a nem túl mély vízben . Telt az idő rendesen , már a sokadik légycsere után sehol semmi. Úgy döntöttem lemegyek egészen a Revir végéig. Nem volt túl jó ötlet. A gyors surranó vízben nem igazán álltak be a halak. Az eredmény nulla. Visszaballagtam a barátomhoz, aki még mindig ugyanott volt. Ő legalább fogott egy szivárványost, de aztán neki sem jött semmi. Úgy döntöttünk átmegyünk egy másik szakaszra. A skodrit a falu központjában hátrahagyva gyalogosan indultunk el a folyó bal partján fölfelé. Mentünk vagy két kilométert és ekkor találtunk rá szerintem a folyó legszebb szakaszára. Péreket láttam szinte mindenhol. Majdhogynem rálépett az ember, alig mozdultak odébb. Annak ellenére, hogy ennyi hal volt körülöttünk , szinte csak pisztrángokat fogdostunk. A pérek egyszerűen semmi hajlandóságot nem mutattak a legyek iránt . Megfoghatatlanok voltak akkor, pedig látványosan szedegettek a víz felszínére hulló , egy nagyon apró szürke színű , éppen akkor rajzó kérészt. A legyes dobozban kotorászva rájöttem , hogy semmi hasonló legyem nincs. Kimentem a partra onnan néztem , hogy Laci barátom milyen élvezettel lengeti a botját és küldi csatába az apró cdc legyet. Én úgy döntöttem befejezem a horgászatot és inkább fotózok, hiszen alig készítettem egy pár képet. Közben hallom , hogy barátom kiált felém , halat fogott. Ahogy visszaértem látom egy gyönyörű pér piheg a merítő hálóban. Úgy gondolom méltó befejezése ez a hal ennek a horgásztúrának. Készítettem néhány képet majd ő is visszakerült társaihoz . Jó érzés volt mikor kisiklott kezem közül és eltűnt a növények labirintusában. Beszélgettünk még egy kicsit majd vissza indultunk az autóhoz. Míg ballagtunk az ösvényen az járt az agyamban, vajon mikor jutok el legközelebb ide horgászni. Talán tavasszal ? De hogy visszajövök még, az biztos.
Már nem maradt más hátra mint a pakolás , elköszöntünk a házigazdától, majd hajnalban elindultunk hazafelé. A GPS most kifogástalanul működött hazáig. Nagyon szuper pecában volt részünk.
Üdv Dlaci .

Laci!
Felhoztam ide,mert mivel régóta írod ez a kis beszámolót,ezért a rendszer az akkori dátumhoz tette be.Az pedig nagyon lent volt ;-)

Üdv:
Pityu