Legyezés vs. pergetés II.

A múlt heti pergetős élmények után egész héten a legyes peca eredményességén gondolkodtam. A mai nap tehát megtörtént az újabb teszt –peca és a főszereplő ezúttal a legyezés lett. Mivel az előző heti halak mérete nem indokolta az erős felszerelést, maradtam a megszokott parti legyes cumómnál: a 6#-os Odi-nál.

A legyőzhetetlen cucc

Az időjárás: kánikula ismét, mint a múltkor, csak ma igen erős széllel. Ezért a bottal használt ütött –kopott DT5# zsinórt az erős szél miatt WF6# F-re cseréltem. Az időpont is megegyezett, (kora délután) csak ma kicsit több időt szántam a pecára: kb 4órát. Gyula barátom is meglátogatott félidőben, light pergető felszerelésével együtt. Örültem neki , így élesben is össze lehetett hasonlítani a két horgászmódszer eredményességét ugyanazon a vízen. A hely teljesen ugyanaz ,mint az előzőekben.

az első hal

Lássuk a tényeket:

A Pergetéshez használt motyó: 2.1m Byron Grey Mammuth de lux spinning 0-8gr , 2500 Stradic FB, 0.12 Spider.

Eredmény:

Pár kapás, rávágás, de csak 2 hal került kézbe.A használt csalik : Salmo Hornet 4 cm, Original F7 és egy 5cm-es sügér mintás Capture Lure wobbler. Egy hal elharapta a fonottat, de az Originál szépen fellibegett és így sikerült kihalászni.

Tapasztalatok:

- A sás és békanyál (fonálmoszat- utána néztem) miatt csak rövid távokon jött tisztán a wobbler. Általában ekkor jöttek a kapások. Mihelyst az összegyűjtött növényzet miatt „butult” a wobbler mozgása, az érdeklődés rendre elmaradt.

- hosszabb bot jól jött volna, ezzel könnyebb lenne talán elvezetni a műcsalit a középső, relatív tiszta részben.

- Úszó wobbleren kívül más műcsali a növényzet miatt nem használható, talán könnyű bokor ugrós támolygót tudnánk elképzelni. Na, az meg nem volt nálunk. Körforgó esélytelen , twister túl mélyen jön ,és összeszedi az összes parajt.

A Legyes cucc:

8’6” 5-6# Odi , Trion 2855, Shakespeare WF6F. 80cm 30lb-ás Pike mono .

Eredmény:

Kifejezetten sok akció, egy idő után már nem is számoltam a rontott kapásokat. 10 „rendesen” megakasztott hal, amiből 8 került kézbe. A másik 2 –t parthoz húztam, de nem értem el a dzsungel miatt és kirázták a legyet az arcukból.
Átlag méret ,sebbel a hasúszó felett

Legyek:

Minden, ami világos és 8cm-nél nagyobb. Sötét légyre semmi érdeklődés nem volt-gondolom az igen sötét tónusú víz miatt. Ugyan ezt tapasztaltam a kisebb legyekkel is. Pedig a halak mérete és a 6# cucc miatt ezek használatára számítottam elsősorban. De hiába erőltettem őket bármilyen színben és formában. A nagyobbakat (10-14cm) viszont rendre támadták! Még a mini csukák is. Viszont a rontott kapásokat is egyrészt a légy méretnek és a 3/0-s kapónak tulajdonítom.

Szíp

Tapasztalataim:
- Sokat húztam a legyet a botra közel merőlegesen, így a klasszikus zsinór - megrántásos (strip-strike) bevágást nem mindig tudtam alkalmazni. Így viszont tovább tudtam vezetni a legyet a parti növényzettel párhuzamosan. A bottal bevágás viszont nem mindig volt igazán eredményes, sok halam lemaradt a bevágás után pár másodperccel. Talán eredményesebb lett volna 7# , erősebb gerincű bottal.

- nem a dobástáv, de a szél és a relatív „nagy” legyek miatt is jobb lett volna egy picit erősebb felszerelés.

- A bokorjumper légy szépen átbújik a lebegő békanyál között, igen keveset szedett magára. Bár nem mindig. De azért sokkal könnyebb itt elvezetni, mint a hármas horgokkal ellátott wobblert. Talán ezért is eredményesebb.

- légy sokkal lassabban húzható, mint egy wobbler, tovább mozog a megfelelő helyen.

Az ott a légy...ilyen is volt

- Leharapták a kedvenc legyemet a Pike Mono-ról. Nem is emlékszem ,hogy ilyen megtörtént volna velem. Olvastam tanult Kollégáimtól ,hogy ez gyakran előfordul. Ettől függetlenül én meg vagyok vele elégedve. Mondjuk a legyet sajnálom... sokat fogott ,nem csak ma.

kedvenc legyem, még melóban ...

meló után :(

- Ott, ahol a két oldalt nádfal takarja és emiatt zártabb-árnyékosabb a víz, sokkal több kapás volt, de csak egy halat bírtam megfogni onnan. A nyíltabb részeken kevesebb akció- több fogott hal.

-Ahol a Gyula otthagyta a pályát, onnan is volt léggyel hal.

-Egy hosszú merítő jól jött volna….de azt meg cipelni kell.

pötyi

Nap hala

Jó nap volt! Gyönyörű a természet, itt aztán mindent lehet látni: rovarok, békák, siklók, növények,néha halakat is…

A vörös

A pár óra eredményességén komolyan meglepődtem. Ha azonos horgász tudást feltételezünk (ez megvan), és figyelembe vesszük, hogy pergető Kollégám kevesebb ideig csapatta a vizet, akkor is elmondhatjuk, hogy a legyes peca ma simán 3x reményesebb volt. Nagyságrenddel több akció és több hal. De az is lehet ,hogy " csak szerencsém volt ". Ezt a napot jobban élveztem, mint az elmúlt hetit ! Örültem volna, ha Gyulának is több sikerül, de sebaj, majd legközelebb –Léggyel!

Tavaly és idén már annyi és jóval nagyobb csukát fogtam, hogy már teljesen unalmasnak éreztem a csukázást. De ez a víz igazi kihívás az adottságai miatt, és ez egy jó peca volt! Kérlek Titeket , ne a fogott halak méretét nézzétek, inkább tanulságként érdemes elgondolkodni a történeten. Szóval legyelni tényleg jó...

Üdv Nektek : gzs

ui: utólag konzultálva Gyulával megbeszéltük ,hogy legközelebb próbálva lesznek kicsi jerk csalik, ill. kipróbálok különféle divereket és poppereket. Csak ,hogy hajlandóak-e feljönni értük...

Főnők

Figyelemre méltó cikkre bukkantam.
A Műhosz volt elnöke mint tudjuk nem csak fogni de elkészíteni is szereti a pisztrángot.
Érdemes el olvasni!!

http://www.hejszakacsok.hu//index.php?action=cikk&id=6818&mode=print

Legyezés vs. pergetés?

A nem kifejezetten legyes történet 2 hónapja kezdődött, amikor Gyula barátommal megnéztünk egy vízelvezető árkot. A víz akkor kihaltnak tűnt, semmi életet nem lehetett benne felfedezni. Akkor legyezve próbálkoztunk, de 1-2 óra után feladtuk.
Tegnap adtam egy újabb órát a víznek, mialatt a Párom a gyerekkel elszaladt a szüleihez. De mivel nem számítottam semmire,és az idő is korlátozott volt, pergető botot vettem a kezembe hosszú idő után ismét.
Horgász fotóimat nézegetve, az utolsó pergetett zsákmányok fotói 2007 őszén készültek. 4év telt el, miközben kizárólag csak műlegyeztem. Azóta pergető felszereléseim és műcsali készletem nagy részét eladtam, mindössze két pár botot hagytam meg, azokat is csak az emlékek miatt. Ebből került elő tegnap a régi nagy szerelmem, aki csendben és szerényen tűrte száműzetést idáig. Egy Spro luxxus Spin 2,1m ,7-13gr. A hűtlenség miatt sarokban töltött idő nem látszik meg rajta, zsákjából kibontva rögtön eszembe jutott: mennyi halat fogott ez a pálca! Csukák a Zagyvából, temérdek süllő a Tiszából, Sügerek Tősről és még domik,jászok, balinok... a bot 2006-ban 12e ft volt, tehát semmi extrával nincs felvértezve, de amikor kezembe fogtam anno' tudtam ,hogy ezt a pálcát keresem. Élettel van tele a bot, imádtam!

Magamhoz is vettem aznap délelőtt. Az indulás du. 2-kor volt tervezve, előtte tébláboltam a szobában és kerülgettem a parti pecára használt sekszpír legyesbotomat....ez volt a másik alternatíva az aznap kötött kis sztrímerekkel. De mivel kocsi nem lesz nálam a parton, egy cucc mellett kell döntenem. Az idő is rövidnek ígérkezett, és a víz állapota is bizonytalan+ a nosztalgia is utolért: maradt a könnyűpergető motyó. Legyes dobozokat kipakoltam a mellényből, helyükre került két wobbleres doboz 3-7cm-es halacskákkal és egy pár darab mini twister 2-4gr-os fejekkel.

Nemsokára az Asszony kirakott az út mellett, majd 400m séta után megláttam az árkot:

Az árok

Vize tiszta ,de nagyon sötét,lassan áramló, nagy növényi vegetációval és valami "béka -nyál" szerű valami nagy mennyiségben a part mentén.

Dzsungel

Gondoltam, ez nem egyszerű peca lesz....de bizakodtam: hátha lehet valahol sügért találni! A felnövő növényzet miatt erősen felszíni, sügérre számítva pedig kicsi wobblereket kezdtem használni, melyeket 18-as monofilra raktam mikró Maruto kapoccsal. Próbáltam újra megtanulni dobni pergető bottal... hát teljesen elfelejtettem 4 év alatt. Közben cserélgettem a csalikat: Salmo Tiny, 2cm-s Hornet, 3cm Originál... de semmi sem történt. Halat nem láttam, csak békát és vízisiklót. Csak úgy élvezetből dobáltam, aztán az egyik viszonylag jól sikerült és pontos dobás után hirtelen megjelent egy toló hullám a wobbler mögött....kéttized másodperc után éreztem a rántást a boton is, majd kiugrott a vízből: Bazzeg' csuka ! 3cm-es rapala a torkán , a vékony monofil a fogak között!

első csuka

Nagy mázlival ,de kijött ! A wobblert lealázta, a kapocs kinyílt. Gyönyörű ,egészséges 35cm-körüli csuka. Szép sötét tónusú mintázattal. Hát akkor van itt hal, csak nem sügér! Érdekes hogy , annak idején már fogtam egy jobb csukát a Zagyvából ezzel a pici műcsalival.

a leharcolt wobbler és kapocs

zagyvai csuka 2007-ből , a csali ugyanaz a F3 MN

Dob csere: 10-es PP,kicsi not-a-knot és nagyobb csali: 5cm-es Salmo butcher. Pár dobás múlva, a wobblert kicsit túldobtam és kiesett a békanyálra, meghúztam, de a horgok marasztaltak némi parajt. Ettől a wobbler fél oldalazva jött; ahogyan megpöccintettem a bottal, kifli alakban jött a csali. Erre a béna mozgásra villámgyors támadás ért a növényzet alól, de sajnos lemaradt. Dobáltam tovább és próbáltam újra össze növényezni a wobblert, nem volt nehéz :) . Ha túl sok sikerült ,lefogta a csalit és az egyenesen jött felém, ha kevés simán veretett. Mikor újból eltaláltam a kifliző mennyiséget, akkor jött érte a csuka.

2. hal

A tettes lehet ,hogy ugyanaz ,mint az előbb. De meglett! Szákolás, fotózás, c&r, majd a hármas horgok kiszabadítása a legyes merítőből....lenyomkodtam a szakállát,csak így sikerült. Még pár dobás, pár fotó a helyről ,telefon csörren: mindjárt itt vannak értem. Az út felé sétálva hitetlenkedve tűnődtem ,hogy fogtam halat. A legyes én-emből jöttek a kérdések: vajon léggyel is sikerült volna? Ekkora dzsungelben a parti pecát utálom, de kipróbáljam legközelebb ? A sötét vízben milyen legyet ennének? Na majd meglátjuk legközelebb.

Meg kell jegyezni a parti pergetés vitathatatlan előnyeit is : Gyors és egyszerű, gyors csali csere, nem kell dobótér, könnyebb halat keresni ,nagy területet gyorsan és alaposan átvizsgálhatunk, parti növényzet kevésbé hátrány...

Vannak helyzetek ,amikor sokkal eredményesebb módszer, mint a műlegyezés. Az idén, a csukatilalom előtt már tapasztaltam ilyet, amikor Nini-vel vért izzadtunk viharos szélben a Zagyva árterén 1-1 legyezett csukáért, miközben Gyula fülig érő szájjal szedegette a térdig érő vízből a csukákat 2-es körforgóval.

Azért továbbra is műlegyes horgász maradok, de újra élveztem a pergetést!

Üdv :gzs