2012. január 9., hétfő

2008 évi legyes és egyéb kalandjaim

Mindenre sajnos nem emlékszem,de igyekszem pár élményem leírni! Ekkor a jó isten még kegyes volt hozzám:-), mert nem volt párom : ami hol előnyös, hol pedig hátrányos bizonyos értelemben.... Pusztamonostor nevű, még 2000 lelket sem számláló faluban laktam szüleimnél. Robogóval 20-25 perc alatt megközelíthető,számomra gyönyörű folyókban horgászhattam, amik nem mások, minta Zagyva és a Tarna!








Máig tartó szerelem köt a Zagyva folyóhoz, bár manapság igencsak hanyagolom "kedvesem" ,de erről majd a végén kicsit bővebben...Tavasszal megvolt a "vérfertőzésem"(bár utólag visszagondolva, már az első legyem megkötésétől kezdve), és a lehető legtöbb lehetőséget kihasználva, barátomtól lestem el az okosságokat.. Eleinte (feltételezem) , mint minden legyes, én is szórtam nádasra, bozótosra és fákra a legyeimet, ezzel is alkalmat teremtve a kötésre:-) .





Ahogyan a hónapok haladtak, egyre jobban kezdtem élvezni a legyezést. Elkerülhetetlenül megismertem a dekorgumi (polifoam) nyújtotta örömöket.. :-P .Ez idő tájt rendkívül sikeres legyek születtek,és kétség sem férhetett eredményességükhöz.















Bárki kitalálhatja,hogy kedvelt módszerem a száraz legyezés lett! Halak számára egyre kívánatosabban tudtam prezentálni a legyet. Eleinte csak "felsőbb utasításra" , később már természetes volt ,ahogyan a légy szállt a fű csomók tövébe és bokrok alá.








Időnként belekóstoltam a sztrímerezésbe is csukára, balinra több -kevesebb sikerrel. Sajnos elkényelmesedtem, és nem fejlődtem sem nedves legyek, sem a nimfák használata terén(de azért kötöttem belőlük is)! A vízparton megismerkedtem pár felejthetetlen emberrel: Pintér Gábor és Gábor Zsolt személyében! Szeptember környékén, családi gondjaimból kifolyólag munkahelyet váltottam, ami (szándékosan) költözéssel is járt. Előbb Gödön, majd a fővárosban kötöttem ki, párom -Csilla mellett.






Bármilyen meglepő, de nem éreztem komolyabb késztetést legnagyobb folyónk "meghódítására", részben érzelmi,de leginkább anyagi okokból. A távolság miatt azonban az elkövetkező években foghíjasan látogattam az "én" Zagyvámat!







Szánt szándékkal nem írtam konkrét horgász túráról,mert azokat csak frissen tudtam volna hitelesen megírni! Mostanában nem túl valószínű,hogy vízpartot látok testközelből, ezért horgászós írással most nem tudok szolgálni :-(
Ha igény lenne rá, később megírnám a téli történéseimet is...légy kötés lenne a téma.
Remélem,végig lehetett olvasni.
üdv:
Dani

2012. január 2., hétfő

Pufi kis története...

...avagy így esett a "baleset" (Dani barátunk tollából). Történt egyszer,hogy munka helyet váltottam. Igyekeztem beilleszkedni a csapatba, új barátokat szerezni, akkor még mit sem sejtve. Ott ismerkedtem meg Csaszi barátommal, aki 2007 őszén hozott mutatóba különféle horgokra kötött csalikat,mint megtudtam műlegyeket. Miközben beszélgettünk, nézegettem-forgatgattam, és pár nap múlva "azon kaptam magam", hogy (igaz még középkori eszközökkel: vastag varró cérna,kerítés drótból hajtogatott bobbin:-) ), nekiláttam legyet kötni! Ez odáig fajult,hogy "kénytelen"voltam beszerezni az első legyező felszerelésem! Mint később kiderült, hogy a segítőkész eladó sem értett nálam jobban a dologhoz, mert 2-3 mérettel nagyobb orsó került a botra! 2008 elején,a hó olvadás után kimentem a rétre zsinórt csapkodni, amit igencsak megnézett pár MTZ-s:-) !
itt az úr szólt hozzám...

Egy szép tavaszi napon aztán meghívást kaptam "gájdomtól" Csaszitól egy Zagyva parti okításra, amire nem lehetett nemet mondani! Nedves legyet(black pennel)kötöttem a damil végére, félve beleereszkedtem a hideg vízbe(időközben gázlóm is lett), ami ugyancsak egy új élménnyel gazdagított. Bevallom megijedtem,mert előtte sosem álltam folyó vízben:-O! Tanácsok alapján kiszemeltem egy gusztus, vízben álló valamilyen bokort,és azon voltam,hogy minél inkább az ágak közé-alá juttassam a csalit. Közben feszülten figyeltem a rikító színű zsinórt. Egyik úsztatás alkalmával aztán szokatlanul megrándult az addig élettelen"kábel". Mivel már horgásztam ezelőtt,de csak hagyományosnak mondható módszerekkel, rutinosan "bevágtam"és valami mocorgást éreztem a szerelék végén. Furcsa, de egyben gyomor remegtető érzéssel érintettem meg az első fejes domolykómat, ami gyönyörű színekben pompázott.

első legyezett halam

Mutattam barátomnak, mint valami "véres kardot" ,és bárgyú mosollyal a képemen megörökítettük az első legyezve fogott halam!:-) A domi gyorsan vissza került éltető elemébe,és már mentem is vissza a "helyemre". 20-30 perc "eregetés" után félreérthetetlenül ismét kapásom volt!Belehúztam a bottal is,és éreztem,hogy ez valami! Nagyobb halat akasztottam!Pár perc múlva széles mosollyal arcomon mutatom a zsákmányt, ami legyes mércével nézve igencsak méretesnek mondható(kb 1.5 kilós jászkeszeg)!
2. halam

Ez is visszakerült a vízbe.Több halat aznap nem sikerült fogni,de azt hiszem ezek az élmények megfertőztek egy életre!:-)
Köszönettel tartozom Csaszinak, aki bevezetett a legyezésbe,és mindenkinek aki azóta megismerhettem!

Üdvözlet mindenkinek!

Pufi


2011. december 27., kedd

Ipoly

Végre a Mikulás "rendbe szedte"a számitógépűnket.
Most már talán többet tudok foglalkozni a bloggal.
Az idén egyszer voltunk az Ipolyon Laci-val.
Kellemes,igaz reggel hűvös de utána igazi lengető idő volt.



Letkésen kezdtük a napot.
Elenyésző mozgást láttunk és a hal fogás is elenyésző volt.
Ketten négy-öt domit fogtunk.
"Ebéd" után irány Tölgyes!
Ketté váltunk.
Laci lefelé én felfelé próbáltam a hal keresést.
Mint utólag kiderült Laci döntése volt a helyes.
Én még egy normális kapást se tudtam ki erőszakolni,míg Lackó meg talált egy szebb bandát és elmondása szerint szépen ki szedet belőlük jó párat.
Sajnálatos módon a hideg víz nem tett jót a lábamnak és kora délután magára hagytam Laci barátom.
Többször nem jutottam le kedvenc vizemhez(munka hely váltás).
Talán a 2012-év jobb lesz minden szempotbol.

Köszönöm GZS-nek(meg aki irt ill hozzá tett a blogg-hoz valamit) hogy életben tartotta a blogot.

kukta(Nagy István)

2011. december 15., csütörtök

Ipoly túra 2011



Ez évi pecánk beszámolója olvasható Józsi barátunk honlapján. Mivel az Ipolyról van szó, gondoltam felrakom a linket ide is.




Üdv : gzs

2011. szeptember 12., hétfő

Végre...

.... alakul a Zagyva. Már olyan "régi" fílingem volt. Nyakig érő, szinte áthatolhatatlan parti gaz, érintetlen szakaszok. Legalább a parti twiszteres "sporthorgászok " már kevésbé férnek a vízhez. Erre vártam két éve! Majdnem olyan, mint ahogyan megismertem-megszerettem. A nyugodt részeken jött minden : jászok ,domik, balinok. Nedvessel-szárazzal. Szuper volt.
Pár kép ,csak a rend kedvéért:















































Más! Az év elején kitértem rá, hogy nem érzem magamat arra hivatottnak ,hogy a Bogaras Blogot életben tartsam. Nekem ez egyedül nem megy. Mivel továbbra is érdektelenség /vagy inkább, hogy pontosabb legyek: nem túl nagy tolongás/ látszik a dolog iránt , úgy döntöttem, hogy egyenlőre én sem erőltetem ezt a dolgot tovább. Ha nagyon írkálhatnékom lenne , majd csinálok magamnak valamit. Addig olvassátok Pityu barátunk blogját ,ott legalább történik valami ! Jó pecákat Nektek!

Üdv Mindenkinek: Zsolt (gzs)














2011. augusztus 12., péntek

Nyaralás



Hajdúszoboszlón nyaraltunk pár napot a családdal és a barátokkal. Volt strand, állakert, Nagymami szülinapja, sütés-főzés, minden. Nagyon jó volt ,és egy igen kellemes peca élmény is kerekedett belőle...


a főszereplő



Szoboszló


a legjobb víz a strandon : a homok



Itthon még a Kálló csatornára indultunk, de Gyula mindenáron feederezni is szeretett volna egyet, hisz évek óta nem volt kedvünk ezzel molyolni. Ezért vittünk otthonról 1-1 feedert is. Pár sör után beadtam a derekam... menjünk. Vendéglátónk felajánlotta , hogy elvisz minket a horgász boltba beszerezni mindenféle földi jót : csonti, kukorica,valami etető kaja stb. ,majd kivisz minket a tóhoz. A lányok és a gyerekek addig nyugodtan strandolhatnak. Érkezésünk és a horgászat szabályai már előző nap le lett beszélve a tó tulajdonosával. A tó egy világtól elzárt magán területen lévő , kellemes kinézetű, nád falakkal egyoldalt körülvett tavacska, pár öböllel és egy szigettel a közepén. Kellemes meglepetés volt ,hogy nem volt sehol senki... magunkra maradtunk. Ezt nagyon bírom ! Mint megtudtuk, tavat többnyire csak hobbi célra használja a tulajdonosa, ezért nincs igazán nyilvánosság előtt a víz. Aztán mint a komoly pecások nekiugrottunk : bedobtunk egy-két sört , gyúrtunk masszát a tuti pontyos-kárászos kajából, felszereltük a medium feedereket abból ,amit találtunk otthon : vagy 6 éves 18-as süllyedő főzsinór :) , gubanc gátló kosárral, apró forgó, 16-os stroft előke a legyes mellényből, 12# horog. És repültek is!! Az első hal egy 3cm-es törpe... majd szépen jöttek a 30-40 dekás karcsik.
pecafíling


feszült koncentráció: fogy a sör :)


Pár sör után csak összeraktam a legyező motyót. Mivel a Kállóra készültem ,csak az odi volt nálam. Az orsón dobot cseréltem: Vision attack 6# intermediate, 3x vékonyodóval. Egy darabig dobáltam egy lassan mozgó sötét halra a nádas tövében. Miután eltelt vagy 20 perc és közelebb jött , rájöttünk hogy egy törpe-ivadék felhő...na, vissza a feederhez. Még több kárász...a tó túloldalán mintha egy nagyobb hal fordult volna. Csak rádobok léggyel gondoltam. Gyulára ráhagytam mindkét feedert (hagy élvezze ki a fenekező peca örömeit ) , és átslattyogtam a tó túloldalára.

a cucc


Második dobásra megakasztottam valamit, és megindult mint a villamos. Gyula szaladt a merítővel, de nem lett rá szükség... kb. 5 perc fárasztás után elkönnyebbült a cucc.... azt hittem megtépett,de nem . A légy ott fityegett az előke végén. Egy kis világ összedőlt, kalapált a szívem, tudtam , hogy ponty volt, és nem 20 dekás. Fárasztás közben láthatólag több nagy testű hal szétrebbent , ezért nem adtam esélyt az újabb találkozásnak. Szétugrott a csorda. Maradnak a kárászok, azok jöttek a csontira számolatlanul. Fél óra múlva azé' csak visszamásztam az előző helyre: pár dobás -semmi. Mondjuk erre is számítottam. Feljebb sétáltam , dobás és ott van ! Na erre már vigyáztam. Odi perecben, kirohanások ,fékről fárasztás, minden volt. Emeltem amennyire a 6# bot , 3x-es vékonyodó és a 18-as tipet engedte. Nem egy pontyos cucc, erre már az előbb rájöttem. Vastagabb előkezsinór nem volt nálam. Gyula robogott a merítővel, 10 perc séta a parton a hal után , majd szákolás és ott álltunk egy ponty felett.... fura volt ,hihetetlennek tűnt hogy mégis sikerült ! Olyan 50cm kb. farok nélkül.... Fotók ,majd a hal vissza a vízbe. Vissza sörért, jól megittuk és kiértékeltük a szitut. Közben a karcsik csak jöttek....

első pontyom léggyel


ez itt az



hol a merítő, vazze'??


nálam volt ,de megoldotta



találtam... rossz bőrben vannak



Noszogatom Gyulát- próbáld meg léggyel. De nem , ő fíderel tovább..... nagy kapás a jobboldali boton. Feeder hajlik, ááá nem kell meríteni, mondja. Vagy mégis? Hosszú percek , hal köröz ,megláttuk a farkát : mint egy szívlapát ! Basszus... további körök ,és horog beleszakad a 16-os előkéről. Na fasza . Bazi nagy ponty lehetett. Nagyon sajnáltam ,hogy nem jött ki, Jó fotó lett volna róla.


The big one


kb. ennyit láttunk 10perc után belőle, és később is sajnos...


Újabb sör. Én meg vissza az előző ponty helyére. Variálom a legyeket ,semmi. Vissza a régit. Dobás-dobás- kapás! Lemarad pár másodperc múlva....dobások tömege.... kapás ! Majd kiveszi a botot a kezemből. Aztán a történet újra a régi: séta, Gyula rohan, séta, merít ,2. ponty, fotók, hal vissza. Vigyor ,majd sör. Nem dobok többet, ez a nap így volt teljes. Mindjárt fél 4 , jönnek értünk hamarosan. A Kállóra majd eljutok talán máskor...


második



ez is az



nem volt kedvünk pucolni...vissza mentek a helyükre



Ezúton köszönöm:


Gyulának a korrekt és gyors szákolást, a segítséget, a fotókat és sörét :) . Ezek nélkül nem ment volna.

Bogaras Pityunak barátomnak a titok nimfát ,mert e nélkül sem ment volna. Hiába próbáltam mást ,eredménytelen volt. Nem pontyra készültem, mikor eljöttem otthonról, ez viszont működött.

Vendéglátóinknak, Kiss Lajos és kedves neje, Tündi segítségét ,hogy megteremtették peca lehetőségét.Szeretném nyugodt szívvel ajánlani bárkinek vendégházukat ,ha valaki Hajdúszoboszlón szeretne pihenni családi vagy baráti társasággal. Nagyon kedvesek és segítőkészek!



Szóval király volt minden, emlékezetes marad! Köszönöm!


Üdv : gzs